Vajon meddig fajulhatnak még a dolgok?
A btk. szerint az, aki más (rábízott) vagyonát, értéktárgyait, esetleg ingóságait annak tudta és beleegyezése nélkül harmadik személy részére átadja (használat céljából) az sikkasztást követ el. Aki eladja más tulajdonát, az általában ugyebár "csak" lop.
Az anyám nem volt abban a helyzetben, hogy egyedül átrendezze a lakást, megszervezze a kiadást, ebben nyilvánvalóan segítségre (és pénzre) volt szüksége. Vajon ki segített neki, ha nem a saját fia, aki akkor még éppen bűnmegelőzési tanácsadó volt az önkormányzatnál.
Így hát tekintettel arra, hogy a 2005-ben megtartott felmérés során kiderült, hogy a család ingóságait vadidegenek használják (már ami egyáltalán fellelhető belőle) a férjem büntető feljelentést tett sikkasztás és lopás gyanúja miatt a sógora és az anyósa ellen.
Ekkor már az Öcsi erősen készülődött a polgármesteri székben, úgyhogy a dolog jelentett némi kellemetlenséget neki. Első körben rávette az anyját, hogy vigye el a balhét - aki ezt a rendőrségi meghallgatások alkalmával többször is elmondta: mindenért ő a felelős, a kis fiacskájának semmi köze hozzá. De az ügyvéd - dr. Vidoven Árpád -, viszont sokkal hatékonyabb módszert talált ki, amivel egy ilyen piszlicsáré ügyet könnyedén el lehet sikálni.
